Tegnap németórán voltam a tanáromnál, majd úgy határoztam utána még dolgozom egy kicsit- mivel előtte nagyanyámnál voltam a kórházban és egyéb elfoglaltságaim voltak.
Este 9 felé felveszem a címet és robogok a megadott címre, Hűvösvölgybe. Beszáll az utas, irány Nagykovácsi. Ki Budapestről, át az erdőn, kanyargós utakon keresztül.
-Itt jó lesz! -fizet, kiszáll, majd mikor visszaindulnék, az autó hirtelen leáll.
Újrainditózom, placcs. Nem a generátor vagy az aksi döglött be, egyből tudtam mi a baj: kifogyott a benzin. Ugyanis erre az autóra jellemező, hogy megbízhatatlan a benzinszint-kijelzője.
-Ezt nem hiszem el!
3200 Ft volt nálam és két üres bankkártya. Beütöm a GPS-be, hol van a legközelebbi kút.
4.5 km. De valami no name kút, nem hiszem, hogy nyitva ilyenkor. Normális kút 7-10 km-re van a legközelebbi. Felhívom a bátyjámat, de vidéken van.
-Aludjál a kocsiban szerintem, és akkor majd reggel nekivágsz, éjszaka veszélyes az úton gyalogolni.- javasolja. Úgyhogy tovább tárcsázom pár ismerősömet, akinek a száma a telefonomban van. Valaki vidéken van, valaki külföldön, valaki nem veszi fel, valaki már elérhetetlen.
Pöfögéseket hallok a csöndes mellékutcában. Befordul egy fehér Trabant. Én az út közepén állok lerobbanva, megkérem, toljanak egy kicsit lejjebb.
-Mi a baj?
-Hát valószínüleg az aksi. -válaszolom- de már jönnek segíteni- hazudtam, mert nem akartam hogy hülyének nézzenek, hogy egy taxis kocsijából kifogy a benzin.
-Indítózzál!
A középkorú pasit nem lehet becsapni, a kocsi egyből indul(na), ha lenne benne anyag, azonban már egyre halkabb, az utolsó cseppeit is felhasználta.
-Az aksinak semmi baja! Itt valami más probléma lehet!- mondja.
-Óh, majd megoldom, köszönöm és nyújtom kezemet, hogy minnél hamarabb lezárjam a kínos helyzetet.
A Trabi utasa gyalog folytatja az útját, a középkorú sofőr pedig hátratolat és készül bemenni a házba.
Basszus. Itt egy árva lélek sincs! Itt fogok maradni éjszakára! ...--- Utánamegyek.
-Hm... Lehet, hogy a benzin fogyott ki? - mondom neki, mintha most jutott volna eszembe ez a lehetséges ok.- Eltudna vinni a kútra? Kifizetném a fáradozását!
-Már ittam 2 sört, nem kockáztatok.
Látom rajta, hogy segítene, meg azt is, hogy legszívesebben már aludna.
-Jó köszönöm, mindegy, viszontlátásra!
-Sajnálom, viszlát!- köszön el.
Visszaülök az autóba és a taxitársaságom kivételével elkezdem tárcsázni a jól ismert számokat. Nem akarom, hogy kiröhögjenek, a kollégáimtól nem kérek segítséget.
-Jó estét kívánok! Lenne egy kis problémám, Nagykovácsiban az Ördögárok :-) utcában vagyok és úgy öt liter benzinre lenne szükségem, tudnának segíteni?
-Nevét kérem!
-Igen, mondom. ... Na most lenne egy kis csavar a dologban, 3000 Ft van nálam. Megoldható lenne, hogy a kollégájának a hiányzó összeget később fizetném ki? Haza kell mennem pénzért. Az éjszaka folyamán megkeresem őt és rendezem a tartozásomat.
-Várjon egy kicsi!
-Sajnos a kollégák most a Sziget Fesztiválon vannak, nehéz őket onnan kimozdítani. Még időajánlattal sem találtunk senkit.
-Jó, 1-1.5 órát is várnék, vagy akármennyit.
-Sajnálom, vidéki címre nem tudunk időajánlatot mondani, próbálja meg késöbb!
Öt budapesti taxitársaságot hívtam fel, sehol sem küldtek nekem autót, pedig a Hűvösvölgyi úti MOL-kúttól körülbelül csak 9 kilométerre voltam.
Az 5 liter benzin árát kellett volna csak utólag rendeznem a sofőrrel, de ezt senki nem vállalta be. Persze, nem hibáztatom őket, az öt társaság közül csak egynél voltam benne a számítógépbe, mint utas.
Este 11 óra lett. Akkor felhívom apámat. Ezt az opciót eddig kerültem, mert bár tudom, hogy ő biztosan segítene, de nem akarom zavarni, meg tudom, hogy egy óriási ordítás lenne a részéről a beszélgetésünk nyitánya. Kicseng, felveszi, elmondom, ordítás.
Na jó, hagyjuk, nekem ehhez nincs kedvem. Bár kérdezi, hol vagyok, de nem kösz, már segít a többszáz járókelő közül valaki. Leteszem.
Magamhoz veszem a láthatósági mellényemet :-), a GPS-t, ami egyből lemerül és elindulok gyalog az éjszakai túrának.
Meglátok egy kertkapunál álló srácot, megszólítom és ő olyan arcot vág, mintha azt hinné a fényvisszaverő-mellényes rendőr most tetten érte a betöréskor.
Azonban miután elmondom neki a problémámat, egyből segít és már robogunk is a kút felé.
Kiderül, éppen a barátnőjéhez jött, úgyhogy a találkozás most miattam csúszik pár percet.
Otthon két benzinkannám is van, egy műanyag és egy régi fém, tudnék venni 3500-ért, ami szóba sem jöhet. Veszek két vízet 500-ért (fákjú!), megöntözöm vele a veteményest, majd elkezdek tankolni. Megszólal a mobilom. A srác három lépést hátrább megy.
ROBBANTÁSRA FELKÉSZÜLNI! Szép halál meghalni itt a jó levegőjű második kerületben.
:-)
De a halál nem jön, kupak visszacsavar, usgyi vissza.
-Hol állsz?- kérdezi.
-Itt jó lesz, köszönöm, majd odagyalogolok, nem állok messze. Majd beleöntöm, a maradékot meg magamra.- poénkodom.
A srácnak megköszönöm a segítségét és az ülésre helyezem a nálam lévő 2000 Ft-ot.
Ő nem akarja elfogadni, de én ragaszkodom hozzá és megfogadom, mindig a kocsimban fogok tartani egy kannát és nem fogom többé kicentizni a tankot.
Mint a szomjas sivatagi föld, úgy nyeli el az autó a sárga nedűt. :-) Majd megnyalja nyelvét és hűségesen beindul, hogy lelkesen tovább guruljon a fák szegélyezte országúton.
(Kezdek éhes lenni. A következő utasom 870 Ft-ért utazik, ad egy ezrest. Tankolok.Beállok egy drosztra, ahol felveszek egy reptérre menő utat. Az utas ad egy ezres jattot.Tankolok. Majd bemegyek egy közértbe és veszek magamnak is kaját.Reggel 6 óra van.)